Nem fogok engedni nekik, hogy saj�t k�p�kre form�ljanak! Nem! Most itt van �s engem n�z! K�pzeletben... M�r mi�ta gondolok r�... �gy... �s � nem tudja... Nem is sejti! Soha nem fogja megtudni, hogy szeretem, �s ez f�j a legjobban!
Akkor, azon a napon is l�ttam, amikor ment suliba. Megint azzal a r�vid sz�k�s-barna haj� bar�tj�val volt, �gy mentek nevetve �n meg a legjobb bar�tn�mmel m�g�tte mentem �s hallgattam, mir�l besz�l.
-Igen m�r elk�ldtem a jelentkez�st a m�ltt h�ten �s majd rem�lem k�ldenek egy mailt, hogy felvettek �s akkor ir�ny a f�suli...
 
M�r nem is arra figyeltem, amit mondott, hanem ahogy mondta: n�ztem, ahogy sz�j�val form�lja a szavakat, �s ahogy a szeme felcsillan a lelkesed�st�l... de nem is ez volt a legrosszabb… hanem hogy nem r�m nevet. Pedig nevethetne igaz�n… elk�pzeln�m, ahogy r�m n�z, �s ugyan �gy mosolyog, ahogy akkor a bar�tj�ra! �letem v�g�ig tudn�m n�zni…

Aznap este �gy esett, hogy egy�tt vacsor�zott a csal�d, m�g apu is haza�rt 7-re. Minden rendben zajlott, am�g a b�ty�m fel nem hozta �t a t�m�ba. Tudtam, hogy ennek nem lehet j� v�ge, mert ha � ut�lja, akkor biztos, hogy rossz ember, ugye anyu �s apu is egyet �rtettek. J�tt a szok�sos szid�s, hogy:
-�gy viselkedsz, mint egy ku**a! Te mindig j� gyerek volt�l, mi�rt kell egy ilyen fi� miatt elcs*szned ennyi id�t? M�g a heged�t is letetted, pedig mennyire odavolt�l �rte!? Na l�tod kisl�nyom? A heged�t k�ne b�v�ln�d �s nem azt a senkih�zit…

�gy n�zett r�m, mint akit a villamos sz�k�be �ltetnek be p�r percen bel�l �s meg kell gy�nnia b�neit a papnak, aki azt�n feloldja minden v�tke al�l, m�g akkor is ha nem k�vetett el semmit. � a b�n�s!

S�rtam… anyu szavai �gy f�jtak, mintha korb�cs�t�s lenne minden egyes bet� �s a tekintete �gy �getett, ak�r a ny�ri nap �s f�jt! F�jt a sz�vem Miatta �s a csal�dom miatt, mert olyan lehetetlen mindegyik, az �sszes egyt�l egyig!

-…�s ennek tetj�ben m�g engedetlen is vagy! Figyelsz te r�m egy�ltal�n?

Nem sz�ltam csak bambultam magam el�, n�ztem, ahogy a forr� rizs g�z�l�g a t�ny�romban �s nem is tudtam h�ny percig n�ztem azt, teljesen elfeledkezve anyu szentbesz�d�r�l, csak n�ztem magam el�…

- Mit mondt�l, anyu?
- Azt hogy felm�sz a szob�dba �s tanulsz!

Most sem mondtam semmit, ink�bb fel�lltam j�l hallhat�an, �s felrohantam a szob�mba. Az ajt�t bez�rtam, mert semmi kedvem nem volt apu vigasztal�s�t hallani, meg azt, hogy igaza van anyunak, �s hogy hagynom k�ne �t… persze ha olyan egyszer� lenne! Nem t�phetem csak ki… csak �gy! Hiszen m�r tal�n egy �ve volt, hogy megl�ttam a t�ren, ahogy a bar�taival f�jnak az egyik szobor talapzat�ra…

Sok�ig s�rtam, k�zben kb. sz�zszor kopogtattak az ajt�mon �s m�g a telefonomon is h�vtak, de nem vettem fel, s�t m�g a t�sk�mb�l sem vettem ki megn�zni, hogy m�gis ki lehetett az. Csak s�rtam �s rajzoltam… egy eg�sz f�zetet telefirk�ltam mindenf�le horrorisztikus alakokkal �s figur�kkal, amelyeket addig kezdtem �jra �j lapon, am�g nem volt t�k�letes.

Hajnali egy, vagy kett� k�r�l lehetett, amikor a kimer�lts�gt�l �s a sok f�jdalomt�l elaludtam �s �lmodtam.

�lmomban egy nagy feh�r t�ban lebegtem, arccal felfele �s n�ztem a tiszta k�k eget, amikor valaki f�l�m hajolt �s lenyomott a v�z al�, �n kapkodtam leveg� ut�n �s a karommal pr�b�ltam az illet�t le�ll�tani, de amikor a szor�t�s nem gyeng�lt elkezdtem karmolni �s rugdosni, de ez sem haszn�lt. Egyre gyeng�bbnek �reztem magam �s m�r olyan sok vizet nyeltem, hogy nem hittem benne, hogy t�l�lem. El�jultam. Amikor fel�bredtem ism�t a feh�r t�ban lebegtem, de az �g most v�rv�r�s volt �s hatalmas viharfelh�k k�zeledtek, de a vihar m�g messze volt. Gyorsan ki�sztam a partra �s rohantam el a vihar el�l, min�l messzebbre! Hirtelen elfogyott a l�bam al�l a f�ld �s egy fekete �res t�rben tal�ltam magam. L�ttam egy ajt�t, egy fekete ajt�t. Bementem. Benn egy asztal volt �s egy sz�k. A sz�ken �lt egy n�, hossz� sz�ke hajjal… �rt valamit. Letette a penn�t, az ajt� m�g�ttem becsap�dott.
-V�rtam r�d…- mondta, mik�zben �sszehajtotta a pap�rt, amire �rt.
V�rtam, hogy fel�lljon, de arra v�rhattam, mert csak a kez�vel intett, hogy menjek oda. Elindultam az asztal fel� �s min�l k�zelebb �rtem, ann�l jobban l�ttam az arc�t. Az �reg volt �s hihetetlen�l r�ncos, a bal orc�j�n egy hatalmas nagy �g�si s�r�l�s, ami friss lehetett.
Az asztalra n�ztem, a pap�rra az �n nevem volt �rva egy fekete bor�t�kre. A n� r�mn�zett �s sz�rke szem�b�l egy k�nnycsepp g�rd�lt ki. R�n�zett a fekete lev�lpap�rra, ezzel utas�tva, hogy elvehetem. Abban a pillanatban, amikor hozz��rtem, minden elt�nt �s ism�t a szob�mban voltam, a rengeteg pap�rfecnivel k�r�lv�ve, amit a f�zetemb�l t�pkedtem ki. Szememhez kaptam, �s m�g mindig ugyanolyan nedves volt az arcom, miel�tt elaludtam. Vagy nem aludtam sokat… nem tudom.

Odas�t�ltam az ablakhoz �s le�ltem a p�rk�nyra. N�ztem a j�r�kel�ket, ahogy a p�ntek esti buliz�sb�l mennek haza illumin�lt �llapotban n�melyik… Rengeteg ember ment el a h�zunk el�tt, pedig nem is olyan forgalmas, hogy indokoln�. Egyszer csak megpillantottam… Nem az nem lehet, hogy t�nyleg � az! Nem, hiszen � nem szokott ilyen „kor�n” haza j�rni! Nem b�rom… Lem�sztam a t�zl�tr�n �s ut�na futottam, b�r azt sem tudtam mit csin�lok, a sok s�r�s elvette az eszem, nem kellene ut�na menni! K�s�… meghallotta, ahogy futok ut�na. Meg�llt �s visszan�zett. Szemmel l�that�an r�szeg volt. Kiab�ltam a nev�t, �s � v�laszolt:
-Itt vagyok…

Meg�lltam el�tte �s csak n�ztem. Belen�ztem a szemeibe. M�g sosem l�ttam ilyen k�zelr�l. Z�ldek voltak. De olyan z�ld, mint a f�… vagy a f�k… vagy ak�rmi… Nem is �rdekel! V�gign�zett � is rajtam. Csak most jutott eszembe, hogy milyen lehet a k�pem, hiszen eg�sz este s�rtam… nem akartam soha, hogy amikor megismer ilyen �llapotban ismerjen meg, de most m�r nincs vissza�t.
Nem mondtam semmit �s � sem… csak n�zt�k egym�st. Igaz � alig �llt a l�b�n, �s tal�n jobbnak l�ttam, hogy le�lj�n, de a k�zelben nem volt ilyen lehet�s�g, ez�rt odal�ptem hozz�, �tkaroltam a h�na alatt �s �gy ment�nk. �reztem a b�re illat�t, amit mindig �rzek amikor m�g�tte hallgat�zunk a bar�tn�mmel, de nem is k�pzeltem volna, hogy ilyen j� �rz�s. Tudom… h�ly�n hangzik de ez az igazs�g.

Amikor tal�ltam egy padot, r�gt�n le�ltettem. � �sszeg�rnyedt, felh�zta a l�b�t �s �tkarolta azokat. Hangosan szuszogott, zih�lt, azt�n r� 1 percre oldalra fordult �s elkezdett �klendezni, de semmi nem j�tt. Vissza�lt a padra, de most m�r norm�lisan. R�m n�zett �s addig, am�g nem ford�tottam el a fejem, mert eszembe jutott az a sok rajz, mert �reztem a kezemben m�g mindig a ceruz�t. Sok�ig ott �lt�nk, azt�n egyik pillanatban megsz�lalt:
-Hogy h�vnak?

Megmondtam neki a nevem �s azt is honnan ismerem �s esetleg � honnan ismerhet. Kider�lt, hogy m�gis ismer �s j�l tudta ki vagyok. Ez nagyon meglepett, mert soha, egyszer sem n�zett fel�m.

M�r pirkadt, amikor m�r teljesen kij�zanult �s haza akart k�s�rni. Csak mentem �s ezernyi gondolat keringett a fejemben... mit tegyek? Nem is figyeltem, hogy egy�ltal�n mellettem volt, pedig csak � r� tudtam gondolni. Ki m�sra? Az�rt csak feleszm�ltem �s megn�ztem ott van-e. J�csk�n le volt maradva �s csak �llt. A f�ldet n�zte, vagy valamit a l�ba el�tt. Megfordultam �s megk�rdeztem minden rendben van-e? Mintha �lm�b�l eszm�lt volna, felkapta a fej�t �s elindult fel�m �s �n mentem tov�bb, � bocs�natot k�rt �s megfogta a kezem. R�n�ztem, �s az arc�t f�rk�sztem, de semmit nem l�ttam. Lehet ez neki teljesen term�szetes volt. Rem�ltem, hogy nem.

Haza�rtem, meg�lltunk az ajt� el�tt �s � fel�m hajolt de �n elr�ntottam a fejem �s ell�ktem, mert nem akartam, hogy r�szegen (vagy ak�rmilyen �llapotban is volt…) legyek neki „�lm�ny”. Az�rt telefonsz�mot cser�lt�nk �s meg�g�rtett�k egym�ssal, hogy m�snap felh�vjuk egym�st.

A napok csak teltek, de m�g mindig nem h�vott, �s a telefont sem vette f�l. Kezdtem azt hinni, hogy teljesen elfeledkezett r�lam, �s arr�l a romantikusnak �ppen nem mondhat� est�r�l, amit ott a padon t�lt�tt�nk. M�g az iskol�ban sem l�ttam, �s a szok�sos busszal sem j�tt. Nem szokott beteg lenni…

Eltelt egy h�t, azt�n kett�. M�g mindig v�rtam a h�v�s�t, de egyre l�zasabban �s egyre szerelmesebben. �reztem, hogy � az igazi �s m�r senki nem veheti el t�lem! Addig a bizonyos napig…

A sulir�di�ban hirdet�st mondtak be, hogy az iskola egy tanul�ja k�b�t�szer t�ladagol�sban meghalt. K�m�ban fek�dt p�r h�tig, azut�n v�gleg elaludt. Nem mondtak nevet, �n meg nem is felt�teleztem, hogy ak�r �n is ismerhetn�m. Eg�szen addig, am�g egy levelem nem j�tt erre p�r napra.

Ism�t haza�rtem a iskol�b�l �s megn�ztem a telefonomat. Biztos, hogy most m�r h�vott. Felh�v, hogy � ismerte azt a sr�cot, mert � mindenkit ismer az iskol�ban, aki kicsit is sz�m�t. De nem volt nem fogadott h�v�som. Le�ltem az �gyamra �s sz�tn�ztem a szob�mban. Az �r�asztalonom egy fekete bor�t�k volt. Rajta a nevem. Ak�r az �lmomban.

Kibontottam �s elolvastam. A bet�k min�l tov�bb olvastam, ann�l hom�lyosabbak voltak. Iszonyatos f�jdalom has�tott bel�m �s legsz�vesebben ord�tottam, volna, hogy az eg�sz vil�g meghallotta volna. H�t ez�rt nem �rt �s ez�rt nem h�vott sohasem! Ez�rt nem volt soha a buszon �s nem l�ttam az iskol�ban! Nem! Ez csak egy nagyon rossz �lom! �bredj fel! �bredj! Minden �rz�kszervem eltompult �s magamon k�v�l rohantam le a l�pcs�n, �t a konyh�n, ki az el�szob�b�l. Csak mentem �s semmivel nem t�r�dtem, s�rtam mintha a csal�dom gy�szlevel�t kaptam volna. De az �rz�s olyan nagy �s f�j� volt, hogy azt sem b�ntam volna, ha a csal�dom �sszes tagja hal meg. Helyette. A padon, ahol anno ketten �lt�nk egy id�s h�zasp�r �lt �s besz�lgettek. Legsz�vesebben oda ord�tottam volna!
-Az a mi padunk!

Ha � nem, �n sem. Futottam min�l messzebbre, el a h�zuk el�tt egyenesen a parkba ahol el�sz�r l�ttam. Le�ltem a szobor m�g� �s s�rtam. Egyszer csak f�ln�ztem �s megl�ttam �t. Engem n�zett. Karj�n t�nyomok voltak �s a b�re olyan feh�r volt, ak�r a t�, amelyben �lmomban lebegtem. Mosolygott. Egy k�z hirtelen megjelent a v�ll�n, �s egy n�i alak m�g�tte. � volt az! A n� az �lmomb�l! � is mosolygott. H�vtak, mennyek vel�k. �n k�tked�s n�lk�l fel�lltam �s �t�leltem a fi�t �s � is engem. A n� v�gigsim�totta az arcom �s elindultunk h�rman oda, ahol senki nem v�laszthat minket sz�t.

Utols� bejegyz�sem �rom… egy f�ggel�ket… egy napl�ba, egy megt�rt lelk� l�ny napl�j�nak utols� sor�t, bet�j�t.

2006. j�lius 16.