Azt a tiszaparti sétány legmagasabb fűzfájának kopasz tetejében füttyögő kékpatinás rézkomplex úrangyalát az árok szélén föl s alá sétálva dolgozó édes jó anyjának, hogy a tarisznyarák enné ki a két szemét, kínai evőpálcákkal, csípős mártásba forgatva! |
Azt a félegyházi, kaporszakállú rézangyalát, hogy a gólyalábon szaladgáló, hétkarmantyús, négyherkentyűs táltos nyilának tollazatával bodorított, egyenes ágú leszármazottakat ficerélő ficere mérgezze mosollyal minden békaporontyok harmadik szeméből áradó ében sugarát a jó, édes rokonlelke széltől nyomott, huzatos fülcimpája által pittyentett róka futásának!
Azt a kurváknak az igenkurva, megrökönyödött, bolhamarta, kutyarágta, tripperes, véreres, esperes, halvány ámde gyönyörű, csutoraszerű, lelógó, rohadó, görcsberándult csöffedményét, hogy kicsi rák legyen benne, de nőjön nagyot percenként!
Azt az Intel740 AGP videokártyáját neki, hogy a gólyalábon szaladgáló, hétkarmantyús, négyherkentyűs táltos nyilának tollazatával bodorított, egyenes ágú leszármazottakat ficerélő ficere mérgezze mosollyal minden békaporontyok harmadik szeméből áradó ében sugarát a jó, édes rokonlelke széltől nyomott, huzatos fülcimpája által pittyentett róka futásának!
Azt a fűzfánfütyülő, jégenkopogó rézangyalát annak a hétszínű szitán keresztul szűrt sistergo ménkűnek, hogy száz orvos állja körül, és mind azt hajtogassa: sájnos, sájnos!
Azt a nádvágó, kaporszakállas, oltáron bicikliző mindenségit, hogy a trójai faló birizgálná meg a szálkás faszával! |
Azt a bőgőtokba hegesztett, deszkánbaszott, bagolyszemű öreganyját, hogy az a másnapos cserebogár kitinpáncélján fényesített faszú penészes szarvú ördög készítsen neki panírozott forró lúdfosból hamburgert! |
Az énekes koldusnak azt a hónaljmankós, méteres, kékeres, kóchengeres, rongyokba tekert, kacskaringós faszát, azt az agyába főtengelynek, olyat rúgok abba a csődörtejbe mártott majompicsa képébe, hogy a Kakasos Templom tetején szánkázó bőgőmajomnak nézi az öreganyja rézzel kivert csatakos valagát!
Azt a tiszaparti sétány legmagasabb fűzfájának kopasz tetejében füttyögő kékpatinás rézkomplex úrangyalát az árok szélén föl s alá sétálva dolgozó édes jó anyjának, hogy a vak orvos műtse meg! |
Azt a fűzfánfütyülő, jégenkopogó rézangyalát annak a hétszínű szitán keresztul szűrt sistergo ménkűnek, hogy a nyamvadt nyű adna néki jóéjt-puszit!
A rongyosfaszú seggberakott öregördög lova verné belé a rézzelcifrázott kóchengeres ráncos faszát a földönfutó ingyenkurva világi öregannyának abba a kankós bús picsájába, hogy szomorodna meg!
Azt a rézfán-füttyentõs kisbicska keservit, hogy az a messziről ideparittyázot, trombitaszájú kóborbuzi kényeztesse meg hátulról! |
Az öregördög huncut karibütykös, kócos faszát húzza bele, hogy a harapós ló nyalná meg a meztelen szemét! |
Azt a büdös hétszentségit neki, hogy hajolna fölé a boncmester! |
Azt a Júdás apostollal összeszövetkezett, aprópénzhamisító Poncius Pilátusát annak a Golgota hegyén keresztrefeszített istenkáromló nagyapjának, hogy a kaporszakállú, oltáron kerékpározó, rézzel kivert, bikkfabütykös faszú szenthabakukk húzná belé!
Azt a rézfán-füttyentõs kisbicska keservit, hogy dugná fejét a tehén valagába, amíg a tenyészbika meg nem döfi hátulról! |
|