(History of the Necronomicon)

Howard Phillips Lovecraft (1927)

Eredeti c�me Al Azif. Az Azif sz�t az arabok olyan �jszakai(bogarak kiadta) hangok le�r�s�ra haszn�lt�k, melyekr�l �gy tartott�k, hogy d�monok �v�lt�se.

Szerz�je Abdul Alhazred, egy �r�lt k�lt� a yemeni Sann�b�l, aki �ll�t�lag az Ommiade kalif�k alatt tev�kenykedett i.sz. 700 k�r�l. Megl�togatta Babilon romjait, Memphis f�ldalatti titkait, �s t�z �vet t�lt�tt mag�nyosan Ar�bia nagy d�li sivatag�ban, - ("Roba El Khaliyeh" vagy az �s�k "�res Tere"; �s "Dahna" vagy "Karmazsin-sivataga" a modern araboknak) - melyr�l �gy tartj�k, hogy oltalmaz� �rd�gi lelkek �s a hal�l sz�rnyei n�pes�tik be. Err�l a sivatagr�l sok furcsa �s hihetetlen csod�t mes�lnek azok, ak�k �ll�t�suk szerint ott j�rtak. Utols� �veiben Alhazred Damaszkuszban tart�zkodott, ahol a Necronomicon (Al Azif) �r�dott, s ahol rengeteg sz�rny� �s ellentmond�sos dolgot besz�ltek hal�l�r�l illetve elt�n�s�r�l (i.sz. 738). Ebn Khallikan 12. sz-ban �rt biogr�fi�ja szerint egy l�thatatlan sz�rnyeteg ragadta el t�nd�kl� naps�t�sben s falta fel iszonyatos m�don nagy sz�m�, hal�lra r�m�lt szemtan� el�tt. �r�lts�g�r�l sok pletyka terjengett. Azt �ll�totta, hogy l�tta a mes�s Iramot, m�s n�ven az Oszlopok V�ros�t, �s hogy egy bizonyos n�vtelen, sivatagb�li v�ros romjai alatt sokkol� kr�nik�kat �s egy, az emberis�gn�l id�sebb faj titkait tal�lta tneg. A t�bbit�l k�l�nb�z� muszlim volt, aki ismeretlen l�nyeket (� Yog-Sothothnak �s Cthulhunak nevezte �ket) im�dott.

Isz. 950-ben az Azifot, amelyet a kor filoz�fusai nagy tisztelettel, �m babon�san forgattak, a konsantin�polyi Theodorus Philetas titokban leford�totta g�r�gre Necronomicon c�mmel. Egy �vsz�zadon kereszt�l bizonyos k�s�rletez�ket borzalmas tettekre �szt�nz�tt, amikor Mih�ly p�tri�rka betiltotta �s el�gette. Ett�l kezdve csak titokban lehetett hallani r�la, de 1228-ban Olaus Wormius elk�sz�tette a k�nyv latin ford�t�s�t. A latin nyelv� sz�veget k�tszer nyomtatt�k ki: el�sz�r a 15. sz.-ban (bizony�that�an N�metorsz�gban) majd m�sodszor a 17.sz.-ban (tal�n Spanyolorsz�gban); mindegyik kiad�s jelzet n�lk�li, a nyomtat�s helye �s ideje csak tipogr�fiai bizony�t�kokon alapul. A k�nyv mind latin, mind g�r�g v�ltozat�t IX. Gergely p�pa 1232-ben betiltotta, nemsokkal a latin ford�t�s elk�sz�lte ut�n, amely felh�vta a figyelmet a k�nyv l�tez�s�re. Az eredeti arab nyelv� v�ltozat Wormius idej�ben elveszett, ahogy azt � maga megjegyezte az el�sz�ban; (mindazon�ltal e sz�zadban bizonytalan sz�m� titkos m�solat bukkant fel San Francisc�ban, de k�s�bb t�zv�szek k�vetkezt�ben mind elpusztultak), �s a g�r�g v�ltozatnak - melyet Olaszorsz�gban nyomtak 1500 �s 1550 k�z�tt - sem volt semmif�le nyoma eg�szen 1692-ig, amikor egy le�gett k�nyvt�rban megtal�lt�k a maradv�nyait. Dr Dee ford�t�sa soha nem ker�lt nyomtat�sba, csak az eredeti k�zirat alapj�n kip�tolt r�szletek lelhet�k fel. Az egyik 15. sz.-beli latin nyelv� kiad�sr�l �gy tudjuk, hogy a British Museumban �rzik lakat alatt, m�g a 17. sz.-beli kiad�s �ll�t�lag a p�rizsi Bibliotheque Nationale-ban van. Egy m�sik 17. sz.-beli kiad�s a Harvardon van, a Widener Libraryben, egy m�sik Arkhamben, a Miscatonic Universityn, egy harmadik pedig a Buenos Aires-i Egyetemen. Sz�mos m�s m�solat l�tezhet m�g titokban - egy 15.sz�zadi p�ld�ny �ll�t�lag egy �nnepelt amerikai milliomos mag�nygy�jtem�ny�t gazdag�tja.

Egy m�g mindig bizonytalan pletyka szerint egy 16.sz.-beli g�r�g nyelv� sz�veget pedig a Pickman csal�d �rizte, de m�g ha �gy is volt, 1926-ban elt�nt a m�v�sz R.U. Pickmannel egy�tt. A k�nyvet a legt�bb orsz�g hat�s�gai betiltott�k, csak�gy mint az �sszes szervezett egyh�z. Olvas�sa rettenetes k�vetkezm�nyekhez vezet.

Annak idej�n az a h�r j�rta a k�nyvr�l (amit a nagyk�z�ns�g viszonylag kev�ss� ismer), hogy R. W. Chambers korai novell�j�nak, a The King in Yellow c�m�nek �tlet�t e k�nyvb�l mer�tette.

Kronol�gia
Isz. 730 k�r�l Abdul Alhazred Damaszkuszban meg�rja az Al Azifot.
950 k�r�l Necronomicon c�men Theodorus Philetas leford�tja g�r�gre.
1050 k�r�l Mih�ly p�tri�rka a g�r�g sz�veget el�geti (az arab m�r elveszett) .
1228-ban Olaus g�r�gb�l latinra ford�tja.
1232-ben IX. Gergely a g�r�g �s a latin sz�veget betiltja.
14.. Fekete bet�s kiad�s N�metorsz�gban.
15.. G�r�g sz�veg nyomtat�sa Olaszorsz�gban.
16.. A latin sz�veg nyomtat�sa Spanyolorsz�gban.

A le�r�st ki kell p�tolnunk egy 1927 november 27-i keltez�s� lev�llel, melynek c�mzettje Clark Ashton Smith volt:

Nincs es�lyem �j anyag k�sz�t�s�re ezen az �sz�n, de m�r vannak feljegyz�seim �s v�zlataim, melyek k�s�bbi t�rt�neteim alapj�ul fognak szolg�lni. Bizonyos adatokat jel�ltem ki az �r�lt arab Abdul Alhazred h�res �s elmondhatatlan Necronomiconj�b�l! �gy t�nik, hogy ezt a megd�bbent� istenk�roml�st Sanna egyik sz�l�ttje alkotta Jemenben, aki Kr.u. 700. k�r�l �lt �s pr�dik�lt �s sok rejt�lyes utat tett meg Babilon romjaihoz, Memphis katakomb�ihoz, �s Ar�bia d�li sivatagainak �rd�gj�rta �s j�ratlan pusztas�gaihoz - a Roba el Khaliyeh-hez, ahol �ll�t�sai szerint az emberis�gn�l kor�bbi feljegyz�seket tal�lt, �s ahol megtanult Yog-Sothoth-hoz �s Cthulhu-hoz im�dkozni. A k�nyv Abdul �regkor�nak term�ke volt volt, melyet Damaszkuszban �rt, �s amelynek eredeti c�me a Al Azif volt - azif (cf. Henley's megjegyz�se a Vathek-hez) n�vvel illetik azokat a furcsa �jszakai zajokat (rovarok hangj�t), melyet az arabok a d�monok �v�lt�s�nek neveznek. Alhazred sz�rny� k�r�lm�nyek k�z�tt 738-ban halt meg - vagy t�nt el. 950-ben a biz�nci Theodorus Philetas Necronomicon n�ven ford�totta g�r�gre, �s sz�z �v m�lva Konstantin�poly p�tri�rk�ja, Mih�ly parancs�ra �gett�k el. Latinra Olaus ford�totta 1228-ban, de IX. Gy�rgy p�pa 1232-be betiltotta. Az eredeti arab sz�veg m�g Olaus el�tt elveszett, �s az utols� g�r�g m�solatot Salemben semmis�tett�k meg 1692-ben. A k�nyvet a 15., a 16., �s 17. sz�zadban is kinyomtatt�k de kev�s m�solat maradt fenn. B�rhol l�tezik is, gondosan �rzik a vil�g j�zans�g�nak �s j�l�t�nek meg�rz�se �rdek�ben. Egyszer egy ember v�gigolvasta a Miskatonic Egyetem k�nyvt�r�ban, Arkhamban �rz�tt m�solatot - v�gigolvasta �s bomlott elm�vel menek�lt a hegyek k�z�... de ez m�r egy m�sik t�rt�net!

�s egy m�sik lev�lben (James Blish-hez �s Villiam Millerhez, 1936), Lovecraft mondja:

A pokoli �s undor�t� Necronomikon biztons�gi m�solataival szerencs�sek vagytok. Ezek a 15. sz�zadi, n�metorsz�gi latin nyelv�, vagy az 1567-ben It�li�ban nyomott g�r�g, vagy az 1623-as spanyol ford�t�s m�solatai? Esetleg valamelyik m�sik sz�veg m�solatai ezek?